Reggel ismet hidegben indultunk es nagy kodben. Portomarin varosa elott egy magas hidon kellett atmennunk, ahonnan alig lehetett valamit latni, a folyo folott kod uszott, varjak karogtak, csak ritkan jott egy auto vagy zarandok, tok felelmetes volt.Az utolso 100km-en nagyon megnott a zarandokok szama, ugyanis aki ezt teljesiti, az mar kap oklevelet. Sokan csomag nelkul setalnak, mert elvitetik a cuccukat a kovetkezo szallasig, amugy 3 euroert lehet ezt megtenni.
Az albergue-be erkezve nem talaltunk ott senkit, es miutan vagy masfel orat vartunk es nem jott senki, bekoltoztunk a szobaba. Kesobb megjott a hospitalera, aki egy nagyon kedves no volt, csak sajnos nem igazan tudtunk vele kommunikalni. Hatalmas szerencsenk volt, mert nagyon szep es tiszta hely volt es raadasul nem jott senki mas!!!! Legelokkel korulvett, nyugodt kis helyen voltunk, uldogeltunk a kertben, neztuk az allatokat, majd lefekudtunk aludni. Elmondhatatlan elmeny volt, hogy ketten aludhattunk, csend volt es nyugalom. Ez volt a legjobb ejszakank!
2 comments:
Silent Hill... :)
Sziasztok!
Most értesültünk,hogy merre jártok,
azóta élvezettel olvassuk az útleírásotokat.
Mindent jól jegyezzetek meg, hogy
eltudjátok mesélni, mi 2010 májusára tervezzük.
Sok erőt az utolsó napokra,
millió puszi
keresztszüleid
Post a Comment